Forrás: www.hwsw.hu
A közösség és a média egyre hevesebb csapásokkal reagál a közösségi oldal adatkezelési gyakorlatára. Jövő hónapra ugyan a Facebook egyszerűsítést ígért, de ez önmagában még nem oldja meg a problémát, hogy a személyes adatok a teljes webes közönség számára elérhetőek.
A májusi keresőstatisztikák szerint az elmúlt hetekben az egyik legnépszerűbb kifejezéssé 
vált a keresőkben, hogy “hogyan töröljük magunkat Facebookról”. Igaz az emberek valójában nem teszik meg ezt a lépést, de fontos jelzés, hogy a felhasználók tömegesen gondolkodnak ezen a lehetőségen is. Még többen vannak, akiket végre elkezdett foglalkoztatni az, hogy vajon milyen adatok válnak publikussá azok közül, amiket csak a közösségi oldalon lévő barátaikkal szerettek volna megosztani.
Szemfüles fejlesztők tucatjai startoltak rá a kérdésre, s több olyan szolgáltatás is indult mostanság, amivel könnyedén áttekinthető, hogy a megosztott tartalmaink milyen formában elérhetőek valójában. A személyes adatokért aggódó civil szervezetek rázzák lándzsáikat, a konkurens közösségi oldalak kapva-kapnak az alkalmon és igyekeznek csalódott Facebook-felhasználókat magukhoz csábítani, de a 4-500 millió felhasználót számláló hálózatot nem lehet egykönnyen megrengetni. Nem is feltétlenül szükséges ez, a mostani lárma leginkább amiatt lehet hasznos, hogy végre tömegek ismerik fel a beállítások okos kezelésének fontosságát, illetve azt, hogy amit a weben közzétesz valaki, az súlyosabb lehet, mintha elordítaná magát az utcán.
Van megoldás
Az újonnan megjelenő eszköztár egyik példánya, a ReclaimPrivacy, ami egy JavaScript bookmarkletet kínál a felhasználóknak. Az oldalon fellelhető, könyvjelzősorba illeszthető alkalmazás akkor használható, ha belépünk a Facebook-profilunk adatvédelmi beállításai közé (Privacy Settings), s ott lefuttatjuk azt. A program elemzi a beállításainkat, s egy felugró ablakban összesíti, hogy mely részek vannak biztonságban, s hol leselkednek ránk veszélyek. A bookmarklet viszont nem állítgat semmit, a döntést rábízza a felhasználóra, mindössze informál. Használata biztonságos és egyszerű.
Egy másik megoldás, az Untangle SaveFace nevű mini-alkalmazása szintén JavaScript-alapokon nyugszik, a linkjét be kell húzni a könyvjelző menübe, majd a Facebook oldalán lefuttatni. A különbség mindössze annyi, hogy a SaveFace nem teketóriázik, hanem egyszerűen minden beállításunkat átállítja, hogy az adatokat csak a közösségi oldalon visszaigazolt barátok.
Tanulságos és látványos tiltakozás
Ha valaki vizuálisabb típus, s szeretné látni, hogy mit is oszt meg, annak érdemes a Facebook Privacy Check oldalt meglátogatni. Használatához értelemszerűen be kell jelentkezni a Facebook-ra, s ezután az oldal pontosan azt csinálja, amire bármelyik más Facebook-hoz csatlakozó weboldal képes. Lekéri ismerőseink listáját, neveiket, fotókat és minden adatot, amihez nyílt a hozzáférés, majd táblázatos formában tálalja nekünk. Kissé megdöbbentő, de bármely egyéb weboldalon mindez úgy történhet meg, hogy észre sem vesszük. Az oldal erősen kritikus, s azokat a szempontokat is listázza, amiben a felhasználói beállítások nem számítanak, ugyanis azokat a Facebook alapból kiadja rólunk. A teszt végén egy pontszámot is kapunk, amiből kiderül, mennyire vagyunk biztonságtudatos felhasználók.
Kevésbé hasznos, inkább érdekes eszköz az Openbook, ami nem egy eszköz a beállítások kontrollálására, hanem egyszerűen prezentálja, hogy mennyire könnyű információt gyűjteni a Facebookról. A szimpla keresőbe bármilyen kifejezést beírva kapunk egy kis ízelítőt abból, hogy a Facebook hírfolyamba küldött státusfrissítések mennyire nem maradnak a közösségi oldal kerítésén belül. Azok, akik nem állítják át az alapból publikus megosztást, szembesülhetnek kellemetlen helyzetekkel. Teszt céljából érdemes a keresőmező alatti sorból szemezgetni.
Maradj éber!
Könnyű belátni, hogy ha nem is feltétlenül ördögtől való a publikus megosztás, hiszen sok olyan ember van, akinek a célja éppen az, hogy minél többekhez eljusson, de mindenképp érdemes átnézni, hogy mit engedünk és mit nem. A következő hetekben pedig érdemes figyelni, hogy a június milyen változtatásokat hoz a Facebook szabályzatában és az adatkezelési gyakorlatában.
Forrás: www.itcafe.hu
A tévé és az internet összeházasítása egyrészt igény, másrészt kockázat, de a Google hihetetlen energiával vágott bele a vállalkozásba.
A Google rendes évi fejlesztői konferenciáján, a San Franciscóban tartott Google I/O-n a tegnapi napot az Androidnak szánták, ám az ezzel kapcsolatos bejelentéseknél vélhetőleg fontosabb a már korábban beharangozott terv, a „Google TV” elindítása.
Ahogy erről korábban is beszámolt már a www.itcafe.hu, ez a projekt természetesen nem azt jelenti, hogy saját tévécsatornát indítana a Google, hanem azt, hogy az internetes technológiákat, megoldásokat, szolgáltatásokat a televízió képernyőjén is elérhetővé kívánják tenni, s ehhez fejleszt az amerikai cég az ebben az üzletben érdekelt nagyvállalatokkal platformot, szoftveres hátteret.
Az sem meglepő, hogy az új – bár már régóta, sokak által (pl. Apple, Microsoft) felvetett – koncepció középpontjában a keresés, a kereshetőség áll. A hivatalos blog tájékoztatása szerint a Chrome-ra épülő fejlesztés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kedvelt weboldalaikat a tévé képernyőjén is megtekinthessék, s úgy alakítják ki, hogy a tévés és a webes tartalmak között egyszerűen és kényelmesen lehessen mozogni. Összességében: az elképzelés lényege, hogy a mind gazdagabb és mind jobb minőségű netes videotartalmak (meg persze minden egyéb tartalom is) ne a bizonyos szempontból korlátozott lehetőségű monitorokon jelenjenek meg, hanem egy kiváló képminőséget kínáló modern televízión, ehhez járuljon hozzá egy olyan egyszerű, barátságosan használható kezelőfelület, mely a legtöbb átlagos igényt kiszolgálja – internet a tévén.
Mivel a Google TV nyílt platform, hangsúlyozza a közlemény, ezek az alapfunkciók csak a töredékét jelentik annak, hogy mire lesz majd később képes. A bejelentéssel egy időben fel is hívták az érdeklődő fejlesztőket arra, hogy írjanak alkalmazásokat e technológia felhasználásával – elsőként talán az lehet a legfontosabb, írják, hogy a weboldalak újabb kihívás elé néznek, optimalizálni kell őket a Google TV platformjára: a szoftverfejlesztői csomag (SDK) és az alkalmazásprogramozási felületek (API) hamarosan (a várakozások szerint 2011 elején) elérhetőek lesznek, s az Android piacterén meg lehet majd az ötleteket és szoftvereket osztani.
A Google nyilvánvalóan nem vághatott volna bele egy ekkora vállalkozásba, ha nem szerez erős iparági támogatást több érdekelt cégtől: a tartalomszolgáltatói oldalról szövetséget kötöttek a jinni.com-mal és a Rovival, a Sony és a Logitech is mögöttük áll, az első a tévéken fogja támogatni a projektet, a második egy távirányítós billentyűzetet fog kínálni (és ott áll még a háttérben az Intel is mint processzorgyártó). A bejelentés szerint a Google TV-re alkalmas eszközöket az Egyesült Államokban az ősztől árusítják a nagy áruházlánc, a Best Buy üzleteiben.
A tendencia roppant izgalmas, és nemcsak azért, mert annyira új és kipróbálatlan, hogy a józan szakértők szerint mind a bukás, mind a paradigmaváltás lehetősége benne rejlik. Ami különösen pikánssá teszi a történetet, az az, hogy mind az Apple, mind a Microsoft (hogy csak a nagyokat említsük) már évtizede foglalkozik ilyen koncepciókkal, mind Steve Jobsnak, mind Bill Gatesnek határozott elképzelései voltak a nappaliban található médiacenterről, a digitális szolgáltatások barátságos módon működtethető egyesítéséről, ám az internetet is felhasználva nem ők vágtak bele, hanem a Google.
A Telenor márka (korább
i nevén Pannon) Magyarországra érkezése alkalmából a vállalat minden eddiginél alacsonyabb árakat, egyszerűbben használható mobil szélessávú szolgáltatásokat és a piac radikális átalakítását ígéri az ügyfelek számára, ezzel együtt a vonalas telefont a felesleges kiadások közé sorolja.
A Telenor szerint ma már felesleges kiadás a vezetékes telefonvonal fenntartása.
A társaság a hazai piacralépésével ennek úgy ad hangot, hogy alacsony árakat és egyszerűbb szolgáltatásokat jelentett be.
Ennek megfelelően a mobilról vezetékes irányba történő hívások tekintetében minden eddiginél alacsonyabb, 5 forintos percdíjat vezet be. Ezen felül bejelentette Magyarország első percalapú, feltöltőkártyás mobilinternet csomagját, amelyben 10 óra használat 3000 forintba kerül.
A mobil tarifák és a vezetékes hívások díja közötti különbség megszüntetése a vállalat várakozásai szerint a telefonálási szokások gyökeres átalakulásához vezet, amint az ügyfelek felismerik, hogy nincs többé szükségük a mobiltelefon mellett vezetékesre is. A Telenor most elérkezettnek látja az időt a 3 millió, még vezetékes vonallal rendelkező magyar ügyfél felesleges kiadásainak megszüntetésére.
Anders Jensen, a Telenor Magyarország vezérigazgatója szerint az ajánlat mérföldkőnek számít a mobiliparágban. A bejelentés egybeesik a Távközlési Világnappal …
„arra törekszünk, hogy a Telenor értékeit úgy hozzuk el Magyarországra, hogy az átalakítsa a felhasználók mindennapi életét. A Telenor név mögötti tartalom lényege, hogy a jövő megoldásait a jelenben teremtsük meg. Ezzel véget vethetünk többek között a költséges vezetékes telefonálásnak, a követhetetlen árképzésnek és a nem megfelelő szintű értéket biztosító mobil szélessávú szolgáltatásoknak. A percdíjak csökkentésével a mobiltelefonálás válik a telefonos kommunikáció egyetemes formájává. Így nem csupán pénzt takarítunk meg a fogyasztók számára, hanem a vezetékek és a kábelek miatti kötöttségektől is megszabadítjuk őket.” – mondta a vezető.
Pannon Gsm Távközlési Zrt. – az elmúlt évek árbevétele
Forrás / Szerző: Világgazdaság Online
www.vg.hu
